2009. július 17., péntek

Russian boy

9 magyar, 2 lengyel, 1 szlovák, 1 orosz. Így áll össze a csapat. Főleg az orosz srác, akiről írni kell. Ha röviden kellene jellemezni akkor azt írnám, hogy hiperaktív, akinek a szteroidok elvették az eszét. Nagyon rendes srác, bírom is, de tökéletesen illik rá a tipikus hülye gyerek jelző. Benne lakik az őserő,közel 2 méter magas, csupa izom. Nincs olyan, amit ő nem tudna jobban csinálni. Illetve van, pontosabban nincs olyan, amit ne próbálna meg felülmúlni, és addig nem nyugszik míg nem sikerül neki. Természetesen szoktam is húzni. Együtt dolgoztunk, felrúgtam jó magasra egy teniszlabdát, és mutattam neki, hogy milyen magasra rúgtam. Több se kellett, még le se ért a labda már loholt utána, hogy majd ő nagyobbat rúg. :) Röplabdázás: Mindenkinek meg van a helye, első sor, hátsó sor. Na, nem volt olyan szerva, amit ne ő fogadott volna, mint a „chemotoxos” légy rohangált a pályán, és mindenhol ott volt. És ha már ott volt, akkor jó nagyot bele is ütött a labdába,mert miért ne. Úszás: Egyik srác kérdezte, hogy át tudjuk-e úszni a medencét egy levegővel víz alatt. Mondtuk mi nem, de már láttuk, hogy jön Dimitry. Már távolról kiabáltunk neki, hogy ez az ő feladata lesz. És mondta is, hogy ő nem egyszer, hanem kétszer, azaz oda-vissza fogja átúszni. :) Mondjuk sikerült is neki majdnem. Egymást váltottuk őrködésnél. Sétál felém, egyszer csak elkezd futni. Mondom na most mit talált ki?! Papucsban volt, és nekifutásból úgy akarta lerúgni a papucsot a lábáról, hogy átrepüljön a tábor bejáratánál lévő kapun. Persze a szomszéd susnyásában landolt. Majdnem egy patakban. És minden reggel arra kelünk, hogy egy eszméletlenül idegesítő géphang bemondja oroszul a pontos időt, dátumot, a hőmérsékletet a szobában. Ez az ébresztőórája. Vagy a kalinka zenéjét hallhatjuk vagy mit, nem tudom mi az...
Valahogy ő nekem olyan tipikus orosz… :)

2 megjegyzés: