Első negatívum

Első negatívum,hogy a fő célom amiért itt vagyok valószínűleg nem fog megvalósulni. Mégpedig az, hogy jól megtanuljak angolul. A 13 fős kisegítő személyzetből 9 magyar. Így nem egyszerű. Természetesen szoktunk egymás között is angolul beszélni, mikor a többiek is ott vannak, de nem folyamatosan. A tábor második hivatalos nyelve a magyar. :) Így nehéz lesz, időm és energiám nincs sok nap végén még tanulgatni. Hiába nem szakadok meg,de elfáradok. Amennyire előny a sok magyar, olyannyira hátrány is. Tehát nagyon jól érezzük magunkat, szerintem jó csapatot alkotunk, de angolunk alig fog fejlődni. Már nálam is felütötte a fejét az a jelenség, hogy se magyarul, se angolul nem beszélek. Pl.: Amikor egyik nap azt mondtam, hogy „There is a white csík …” De ami durvább, hogy úgy szóltak rám, magamon nem vettem észre. Ez volt az a szint amikor megijedtem. De angol igéket még nem ragozok, mint anno a munkahelyemen többen is: rá kellene „searchÖLNI”.
Egymástól keveset tudunk tanulni, vagy csak rosszat. Persze vannak kivételek. Orosz sráctól kérdezték: „Dimitrij, Is it a coffee or hot choclate?” Jött a válasz: „ Yeaah”.Meg neki minden „he”, ha lány, ha fiú, ha az asztal lába, vagy a medvék az erdőben..minden.

A szlovák srác nagyon szereti Budapestet. Tervei között szerepel, hogy diploma után itt keres munkahelyet. Ő nagyon jól, és szépen beszél angolul. De nem, hogy mi tanulnánk tőle, ő akar minél többet megtudni magyarul. :) Dolgozott már magyarokkal, ezért pár szót ismer. Néha-néha eszébe jut valami magyarul. Pl.: egyik ebédnél az „itt van a kutya elásva” :) Garfield elkezdte megtanítani neki a „bazdmeg”szó használatát. Nagyon komolyan előadta, hogy „egyik leggyakrabban használt magyar szó. Használhatjuk a mondat elején, és a végén is…stb.. (mindezt angolul). És akkor példák: Mi van, bazdmeg? vagy Bazdmeg, mi van? (ezt már magyarul). :)

De azért ilyen hibába nem esek: